Az út a minimalizmusig

Az út a minimalizmusig

Néztünk egy ezeréves mesefilmet, amiben hirtelen megjelent egy felhúzható „valami” (a mai napig nem tudom, hogy mi funkciója lehetett…). A valami egy díszes, mondhatnám cicomás, viszonylag nagy doboz, amiből a felhúzás után előjött egy miniatűr kismadár, ami körbeforgott, miközben szólt a zene. 2020-as szemmel pont semmi értelme nincs ennek a valaminek, de anyósom rögtön kijelentette, hogy neki ilyen kell.

Pár napra rá hívott fel Fiala Borcsa, hogy egy cikket írna a tárgyakhoz fűződő megváltozott viszonyunkról, és részese lennék-e ennek a kalandnak. Igent mondtam, és egy jó kis esszé lett a végeredménye a wmn.hu-n.

A teljes cikk itt olvasható
https://wmn.hu/wmn-life/53431-a-targyfetisizmustol-az-elmenyhajszolasig—avagy-hogy-lett-az-agyondedelgetett-doncikebol-anonim-hasznalati-targy?fbclid=IwAR2phM7SgUprEwqh3q5IaY-OGnj4uHtT5bkYhzoD4f-GrNK6YV4zlb0asAU

Legújabb bejegyzéseink

Social Media

Scroll to Top